#Chapter 8

~ Gondolom azt hitte még alszok, pedig nem. - ismertette a történteket... ~
*Olivér szemszöge*

Patocska Olivér

Amint elmentek a lányok, a szobámat vettem célba.Le feküdtem az ágyra, majd azt a párnát kezdtem tanulmányozni, amin még érződött Dina illata.Lassan elmerültem gondolataimban...- Mit ártott nekem ez a lány, hogy így viselkedtem vele?Egyszerűen nem tudtam hova tenni az érzéseim, és ez lett belőle.Már az első találkozásnál elszúrtam.Akkor pont rossz napom volt, meg sietnem is kellett.Sokat érek vele, ha rajta töltöttem ki a feszültséget.Ez épp elég ahhoz, hogy ilyen lett a viszonyunk.Nem tudom mit gondol, de a visszaszólásai alapján, nem az a fajta, aki könnyen hagyja magát.Végül is, miért lenne velem kedves, ha én egyből letámadtam?Nehéz eset ez az egész, az biztos..Ilyen még nem történt velem, főleg nem lánnyal.Így, hogy akár szeretnénk, akár nem, muszáj egy légtérbe lennünk, mert együtt dolgozunk, érdekes lesz.Viszont mikor közel került hozzám, teljesen más volt.Egy rossz szót sem bírtunk a másiknak mondani.Túlságosan lekötött a másik figyelme.A tegnap este sok mindent kiváltott, azt hiszem mindenkiből.Az a 'csók'..Akkor nem gondoltam semmire, csak hirtelen ötlettől vezérelve cselekedtem.Nem érdekelt semmi, csak Ő.Viszonozta is, tehát valami biztos van.Kár, hogy olyan hamar kiment.Lehet, meg is bánta az egészet, és nem akar semmit?Már én sem tudom mit szeretnék.Azt tudom, hogy ez már mind múlt és nem tudok rajta változtatni.A jelenre kell koncentrálnom..- Magamhoz térve megdörzsöltem arcom, majd kimentem a nappaliba.Mind 3 srác ott volt.
- Mi a helyzet tesó?Furcsának tűnsz..- kérdezte egyből Ya Ou.
- Semmi érdekes, fáradt vagyok. - kamuztam.
- Pont mint Dina.Csak nem történt valami az éjszaka? - érdeklődött.
- Csak is az amire gondolsz.Amúgy semmi. - mondtam.
- Elhittük. - szólt Bence.
- Inkább mesélj, veletek mi volt. - próbáltam terelni.
- Semmi.Egyenlőre.. - titokzatoskodott.
- Vavra, csajozunk-csajozunk? - kérdeztem egy vigyor kíséretében.
- Hogyne.Jó is lenne.. - adott választ.
- Összeilletek.. - mondta Ya Ou.
- Az egy dolog. - reagált.
- Egy jelentős dolog. - mondtuk.

*Cintia szemszöge*

- Gondolom azt hitte még alszok, pedig nem. - ismertettem a történteket Dinának.
- Az se semmi.Amúgy bírod? - kérdezte.
- Az a helyzet, hogy nagyon is.Nem közömbös számomra, szívesen megismerném jobban. - válaszoltam őszintén.
- Ahogy láttam te se neki.Szóval hajrá. - biztatott mosolyogva, ami nagyon jól esett.
- Hát, majd meglátjuk.Amit a Szőke csinált, azt még mindig nehéz felfogni.Az a kérdés, te mit gondolsz. - mondtam.
- Hidd el magam sem tudom mit szeretnék.Vegyes érzelmek kavarognak bennem.Gondolom idővel más lesz.Addig meg koncentrálok a jelenre. - reagált.
- Egyenlőre ez a legjobb amit tehetsz. - biztattam.
- Mi lenne ha ma nálam aludnál?Új környezet, neked is jót tenne. - ajánlottam.
- Ha nem baj, szívesen. - egyezett bele.
- Dehogy, elleszünk. - küldtem felé egy halvány mosolyt.
- Egyedül laksz? - érdeklődött.
- Igen. Kb. 2 hónapja költöztem fel Pestre, Szegedről. - adtam választ.
- Értem.Én olyan 1 hete lakok itt. - mondta.
- Mióta szeretsz táncolni? - kérdeztem.
- Kis korom óta imádok.Te? - viszonozta.
- 13 évesen kezdtem jobban érdeklődni utána. - válaszoltam.
- Oké.Lassan indulni kéne. - mondta mikor a kávés poharakra nézett, ami üres volt.
- Igen, amúgy is mindjárt idő van. - mondtam, majd felkeltünk eddigi helyünkről, elhagytuk a helységet.A szokásos épületet vettük célba.Negyed óra alatt oda értünk, felmentünk a terembe.Mindenki ott volt már, lepakoltuk a cuccainkat.
- Sziasztok. - köszöntünk, de mikor Dina és Olivér egymásra néztek, érezhető volt, hogy nincs minden rendben...