#Chapter 10

Sziasztok!Sajnálom, hogy ilyen későn, de meghoztam az új részt.Összejöttek a kommentek/feliratkozók, aminek nagyon örülök.Annak is, hogy már egyre többen olvassátok a blogom.Látom, érdemes írni.Hamarosan lesz új fejléc is.A következő részt 5 feliratkozó, és 7 komment után hozom!Jó olvasást, xx Noémii.

~ Lehunytam szemeimet, de rá nemsokára megjelent előttem Olivér miközben ma énekel... ~

Reggel kipihenten ébredtem, ami jól jött, mert ma fellépés.Ha már itt vagyok, megpróbálok nem a Szőkére gondolni, de bevallom, azért nem olyan egyszerű.Telefonomért nyúltam, hogy megnézzem mennyi az idő, 9 óra.Kikeltem eddigi helyemből, majd a konyhába indultam.Barátnőm már fent volt és reggelit is készített.
- Jóreggelt. - köszöntem.
- Neked is.Amíg aludtál, gondoltam hasznosítom magam. - viszonozta.
- Hát sikerült.Köszi. - mosolyogtam.
- Ugyan, semmiség.Szerintem együnk. - ajánlotta.
- Jó ötlet. - ezzel leültünk az asztalhoz, elfogyasztottuk a pirítóst.Miután végeztünk, elpakoltunk magunk után, majd ittunk narancslevet.
- Egész jó lett. - dicsértem meg.
- Örülök, hogy ízlett. - reagált.Visszamentem a szobába, átöltözni a tegnapi ruhámba.Felkaptam táskám, a nappaliba indultam.Felvettem lábbelim, elköszöntem Cintitől.
- Köszi mindent, örülök, hogy itt aludhattam. - háláltam meg tettét.
- Nincs mit, rám mindig számíthatsz. - reagált mosolyogva.
- 13:40 - re jövök érted, oké? - ajánlottam.
- Persze, majd találkozunk, Szia. - köszönt el.
- Szia. - ezzel a lakásomat vettem célba.Út közben azon gondolkoztam, milyen szerencsés vagyok, hogy ilyen hamar találtam egy jó barátot.Mikor hazaértem, kinyitottam az ajtót, levettem lábbelim.Egyből szobámba indultam, lepakoltam táskám.Elővettem laptopom, felnéztem Facebookra, Instagramra, egyéb webhelyekre.Az előzőn válaszoltam üzeneteimre, megnéztem értesítéseim.Instagramra is feltettem a tegnap készült képeket.Ezzel végeztem, elkezdtem készülődni.Előszedtem fehérneműt, majd átmentem a fürdőbe.Beálltam a tus alá, lezuhanyoztam.Először megmostam hajam samponnal, utána minden testrészem tusfürdővel.Végül kiszálltam a zuhanytálcából, megtörülköztem.Felvettem a fehérneműt, melltartót, átmentem szobámba, felöltözni a táncos ruhámba, ami ugyanolyan mint barátnőmé.

Ezzel végeztem, visszamentem a fürdőbe.Megszárítottam hajam, felfogtam egy szoros copfba.Jöhetett a sminkelés.Arcomra tettem alapozót, szememre szempillaspirált, szemceruzát használtam.Volt még időm, ezért gondoltam kifestem körmöm fehér körömlakkal.Miután megszáradt, kezdtem megéhezni, kentem két nutellás kenyeret.Elfogyasztottam, majd elpakoltam magam után.Bementem szobámba, leültem az ágyra, laptopozni kezdtem.Láttam, az eseményeknél is ott van a mai fellépés.Már 350 ember csatlakozott.Mi lesz még ott..Kicsit böngésztem, majd lassan pakolni kezdtem táskámba.Tettem el egy nagy üveg vizet, fényképezőgépet, almát, tollat, telefont, egy lenge pulcsit, táncos cuccot.Órámra néztem, indulnom kell.Felkaptam táskám, lábbelim, bezártam az ajtót, barátnőm lakását vettem célba.Mikor megérkeztem, kopogtam.Nem sokkal később Cinti jelent meg.
- Szia - köszöntem.
- Hali.Kész vagyok, szóval indulhatunk. - bezárt, majd mentünk a próbateremhez.Odaértünk, mindenki ott volt már.A Szőkén fehér, szinte átlátszó felső volt.Nem rossz.
- Hello. - köszöntünk.
- Sziasztok. - viszonozták.Összenéztünk, de én elkaptam tekintetem.
- Örülök, hogy mind itt vagytok.Összepakoltátok ami kell, ugye? - kérdezte Ádám.
- Igen. - mondtuk szinte egyszerre.
- Remek.Srácok, ti majd kaptok a helyszínen kártyákat, amire majd aláírást adtok a rajongóknak. - közölte a menedzser.
- Oké. - reagáltak.
- A többi fontos dolog ott van, illetve szeretném ha semmi probléma nem adódna a fellépés alatt.Megoldható? - kérdezte.
- Persze. - válaszoltunk.
- Csak mert vannak egyes személyek, akiknél ez gyakran előfordul. - célzott rám és Olivérre.
- Hey.Ez azért túlzás. - reagáltam egyből.
- Azt mondod?Inkább hagyjuk.Annyi a lényeg, ne legyen probléma.Pont. - közölte Ádám.
- Felfogtuk. - mondta a Szőke.
- Indulni kéne. - szólt Ya Ou.
- Igaz.Mehetünk. - mondta a menedzser.Lementünk, majd megbeszéltük, hogy ülünk a kocsiba.
- Én elől a sofőr mellett, mögöttünk Sziki, Cinti, Bence, mögöttük meg Olivér, Dina, Ya Ou.Beszállás. - közölte a menedzser.Aha.Biztos véletlen kerültem a Szőke mellé.Ráadásul 3-an ülünk, így muszáj összeérnünk.Ő elővette telefonját, azzal foglalkozott.
- Dina, menj léccives arrébb, nem férek el. - kérte Ya Ou.
- Mesélj még. - reagáltam mert tudtam miért csinálja.
- Mondom.Nah. - folytatta, így kénytelen voltam arrébb ülni.Még közelebb hozzá.Ő csak elvigyorodott és nyomkodta tovább telefonját.Élvezi a helyzetet.Én kevésbé.Szinte egész úton bámultam előre, lassan megérkeztünk.A színpad mögé parkoltunk, kiszálltunk a járműből.Hallani lehetett, már most megvan a hangulat.Ádám beszélt a biztonsági őrökkel, majd jött hozzánk.
- Lányok, ti kezdtek. - mondta.
- Milyen számmal? - érdeklődtem.
- Martin Garrix - Animals.Bevezetőnek jó.Utána mind mentek a Trouble Maker - re. - közölte.
- Rendben. - reagáltunk.
- Mehettek.Ügyesen. - mondta.Felmentünk a színpadra, rengetegen voltak előttünk.Indult a zene, most is improvizáltunk, összhangban.Ez nálunk már megszokott.Élettel teli mozogtuk végig a számot, nagyon élveztük, hogy közönség előtt csinálhatjuk.Lassan véget ért, megvártuk a tapsot, lementünk a színpadról.
- Jók voltatok.Így tovább. - kezdte a menedzser.
- Köszönjük.Úgy lesz. - visszamentünk, már a fiúk társaságában.A tömeg elkezdett sikítozni, örültek a srácoknak.
- Hello, Sziasztok.Örülünk, hogy ennyien itt vagytok. - szólt elsőként Bence.
- Szerintem kezdjünk is, szóljon a Trouble Maker. - mondta Ya Ou, majd végszóra indult a zene.Olivér indított, folytatta Bence, és így tovább.Mi pedig, feladatunkhoz híven, táncoltunk.Most fokozódott igazán a hangulat, látszólag mindenki jól érezte magát.A fiúk is ugyanúgy élvezték az éneklést, mint mi a táncot.A Szőke rap része nem volt semmi, és a tánc..A szám végezténél hatalmas tapsvihar keletkezett, amit mosolyogva figyeltem, alig hittem el, hogy itt lehetek.
- Köszönjük szépen!Jöjjön a következő szám, Blurred Lines. - reagált Sziki, majd ismét Olivér indított.Ennél is fokozódott a hangulat, mi is egyre jobban éreztük magunkat.A közönség soraiból telefonokat, fényképezőgépeket lehetett látni, megörökítés céljából.Véget ért a zene, a tapsviharhoz sikítás is csatlakozott.Miután kiörülte magát mindenki, folytattuk a Glad You Came - vel.A rajongók ezt már énekelték a srácokkal.A hangulat is tetőfokon volt.Egyre több mindent dobáltak a színpadra, ajándék kép.Volt sok plüss, pólók, összetekert poszterek, virág, valaki által rántott hús.Ezen egy pillanatra meglepődtem, aztán rájuk hagytam.Eszméletlen mennyi kedves rajongójuk van.Véget ért a zene, ismét tapsvihar keletkezett.
- Lassan a véghez érkeztünk, jöjjön az utolsó előtti szám, Létezem. - szólt Olivér.Indult, a fiúk kezdtek énekelni, mi táncolni.Hatalmas sikítás hallatszott, mindenki torka szakadtából énekelte a dalt.Talán ennél volt a legőrültebb hangulat.Az első sorban végig nyújtották a kezüket, arra várva, hogy megfoghassák a srácokét.Először Sziki nyúlt be a tömegbe, majd Bence.Örömteli pillanatnak számított, annak akinek sikerült.Utána következett Ya Ou, szintén minél többen nyújtózkodtak.Végül Olivér, Ő benyúlt a tömegbe, de rögtön kihúzta kezét, így akármennyire akarták, nem tudták megfogni.Van ilyen.Majd legközelebb.Tudja mi kell a rajongóknak.Mikor ez a szám is véget ért, megvártuk a tapsot, majd lementünk a színpadról, addig míg eléneklik az utolsó dalt.
- Szép volt.Én is így gondoltam. - dicsért minket Ádám.
- Köszönjük.Igyekeztünk. - reagáltam.
- Igyatok, pihenjetek kicsit, mert lassan autogram osztás. - közölte a menedzser.
- Rendben. - mondtuk.
- Hallod, ez eszméletlen jó volt. - szólt barátnőm.
- Az biztos.Nem gondoltam volna, hogy ilyen őrült lesz a hangulat. - helyeseltem.Elővettem táskámból a vizem, legalább a felét megittam.Cinti is így tett, nem sokkal később mentünk vissza a színpadra.
- Köszönjük, hogy eljöttetek.Reméljük mindenki jól érezte magát. - mondta Ya Ou.Ezzel meghajoltunk, mire hatalmas tapsvihar és sikoltozás érkezett.Megvártuk míg elhalkul, majd elhagytuk a színpadot.Ádám adta is a fiúknak az autogram kártyát.A színpad mellett volt hat szék meg asztal, erre a célra.Sziki, Bence, Ya Ou, Olivér, Én, Cinti, helyet foglaltunk ebben a sorrendben.Egyből jöttek a rajongók, szinte tolongtak, mindenki akart autogramot, közös képet.Mikor már párat elosztottunk, egy 15 év körüli lány nem várt kérdést tett fel a mellettem ülő személynek.
- Olivér.Ne haragudj a kérdésért, de ő a barátnőd? - érdeklődött...